Egy táncos egy napja (táncosaink beszámolói alapján)
A táncos is ember - szoktuk viccesen mondani. U
gyanúgy éli a mindennapjait mint mások.
Viszont az a nap, amikor táncóra van, sokkal, de sokkal másabb mint a többi.
Képzeld el, hogy már reggel örömmel kelsz, mert tudod, hogy délután tali lesz a táncos barátaiddal, kajáltok vagy fagyiztok egyet, aztán irány a táncterem.
Ezekkel a gondolatokkal ugrasz ki az ágyból, és dobod be a táskádba a táncos cuccodat; póló, nadrág, cipő, kulacs.
Napközben minden úgy telik ahogy egyébként szokott, de te már alig várod, hogy elteljen a nap, hogy indulhass táncra.
Délután már írnak a többiek:
Egy gyors kajálás, ahol megy a nevetés, beszélgetés, egymás agyának húzása.
Aztán egy kis ejtőzés a táncteremhez közeli padon, mert teli hassal ugye mégsem mehettek táncra.
„Jé a többiek is már itt vannak!Hali!”
Lassan elindultok befelé, messziről már látjátok, hogy közeledik a tánctanár is.
Kinyílik az öltöző ajtaja, dobod le a táskádat, veszed át a cuccod. „Siessetek, a többiek is öltöznének!”- hangzik kintről.
Már átöltözve belépsz a táncterembe, és elfog a hazaértem érzés. Oklevelek a falon, kupák a polcon. Fényképek mindenhol rólad és a többiekről.
A táncóra intenzív, de gyorsan eltelik; új mozdulatokat tanultok, gyakoroljátok a régi koreókat és folytatjátok az újat.
Amikor már a legjobban belejött mindenki, hírtelen indul a levezető zene. „Ó, azt hittem még egyszer eltáncoljuk egybe” mondja egy társad szomorúan.
Elköszönés a tánctanártól, átöltözés. Innen együtt mész a társaiddal a kijáratik, fáradtan, de még most is nevetgélve.
A kapunál ketten leválnak „mi arra megyünk” címszóval, te meg még páran elindultok a buszhoz.
Otthon vacsora és zuhanyzás után fáradtan, de elégedett mosollyal az arcodon dőlsz be az ágyba, és már alig várod a következő napot, amikor tánc lesz.
A Te napod hogy telik? Írd meg nekem ide kommentbe!
